Kedves Naplóm!

Igen különös nap volt a mai. Reggel az ágyam végén találtam egy cédulát, de semmi nem volt rá írva. De azért elraktam, hátha később jelenik meg rajta a szöveg. Beletettem a táskámba.

A cédula belecsúszott az SVK könyvembe, így órán vettem észre, hogy mégis van rá írva valami.
Muszáj előbb találkoznunk!

Kifogyott a piros tollam. Akkor nem tudtam, hogy ki küldte, de most sem vagyok 100%-ig biztos benne, de az a tippem, hogy Draco írta. Ezzel csak az a baj, hogy, hogy juttathatta el ezt a cetlit az ágyam végébe? Úgyhogy másra kell gondolnom.

Az volt igazán kínzó, hogy Zach ma mégjobban levegőnek nézett, mint tegnap. Méghogy levegőnek! Anélkül nem élne az ember. Egyenesen semminek nézett. Edzésen béna voltam, de nem reagált semmit. Csak kissé eltúlozta ezt a dolgot.

Ugyanis edzé sután még nekem is jött. Fellökött, nem is vette észre, nem segített, mintha ott sem lettem volna. Ja, és McGalagyonyt is fellökte, de őt sem vette észre. Végül kicsit rosszabb dolog történt. Tisztára elvakult volt, előttem ment föl az egyik lépcsőn, és az egyik lépcsőfokba, ami "lyukas" volt, beleesett.

De ezt szerencsére időben felfogta: ott lógott, kapaszkodott a lyuk peremére. Az egész lépcsőház üres volt. Ha Zach eltűnik, engem gyanúsítanak. Ígyhát odamentem hozzá, meg akartam fogni a kezét, erre ő úgy fordul oda hozzám, hogy lássam a pofonom vörös nyomát, és azt mondja: -Nem kell a segítséged! -Annyira szörnyű érzés fogott el, nem tudtam, mit csináljak, de ugyanakkor kíváncsi is voltam.

Megkérdeztem, hogy mi van a lyukban. Azt mondta, sötétség, nem lát semmit. De ezt úgy mondta, hogy belefeledkezett abba, hogy most nagyon dühös rám. Szóval erre a pár pillanatra normálissá vált, aztán kijelentette: Menjek el onnan!

Nem akartam feldühíteni, elmentem. Ernienek szóltam az esetről, miután senki nem látta Smith-t, azaz Zachet. Remélem nincsa semmi baja!

23 óra 48 perc