Kedves Naplóm!

A mai nap úgy kezdődött, hogy három szünetben is elmentem a Szükség Szobájába, eredménytelenül. Mindenféle hülyeséget kipróbáltam, de az a széf nem nyílt ki. Aztán azt is megpróbáltam, hogy kimondtam a szót, aztán Alohomora! De nem történt semmi.

Végül az egyik szünetben odajött hozzám Ron, hogy mégis miért járkálok egyfolytában azon a folyosón. Gyanút fogott! De végül is békén hagyott vele, mert látta, hogy nagyon zavarban vagyok. Aztán meg Zach jött oda hozzám. Azt hitte, hogy elmondtam Ronnak.

Aztán Gyógynövénytanon Zach küld egy levelet, amire azt írja: Kettőnk titka. !!! Komolyan! Hogy jutott eszébe ilyen?! Ott állt mellettem Dean Thomas, és „véletlenül” belepillantott a levélbe. Persze magában jót röhögött rajta. Én meg tök megvetően néztem Zachre, hogy mi a francot akar! Visszaírt, hogy fordítsam meg a papírt: széf. Visszaírok: Mégis mit akarsz? Nem válaszolt. Kivárta az óra végét. Éppen szólni akart hozzám az ajtóban, de én direkt elfordultam tőle, és Deannel mentem vissza a főépületbe. Egyszer hátranéztem, amikor nem nézett rám, ki volt akadva. Dean megmutatta a vázlatait, tök jól rajzol! Főként embereket és növényeket rajzol, és a mozdulatokat nagyon jól eltalálja. Megkértem, hogy rajzoljon le. És délután kimentünk a nagy tölgyhöz, a tó mellé. Dean letelepedett az árnyékba, én meg a tó partjára ültem. Nem tudom mennyi ideig voltunk ott, először lerajzolt, aztán meg jól elvoltunk. Aztán mentem edzésre, aminek az lett a végeredménye, hogy leestem Smith miatt.

Aztán elmentünk Zachel a Szükség Szobájába. Elég gagyin jött ki, mert ahogy bementünk, rögtön egy fotelba mentünk, és smároltunk. Aztán vettük észre, hogy nem egyedül vagyunk. Ugyanis benn volt Malfoy. Az arcán megrándult egy apró félmosoly, sokkal nyúzottabb volt, és elszántabb, mint az előző találkozásunkkor. Az arca ugyanolyan komoly volt. Zach nagyon meglepődött, és rögtön odaugrott a széfhez, majd a gondolatával kinyitotta. Draco nem szólt egy szót sem, még csak nem is nézett rám megvetően, amiért Zach tud a csomagról. Teljesen olyan arcot vágott, mint aki az égvilágon mindent tud. Nem bírtam nézni, hogy tiszta kosz, ezért tisztítóbűbájt küldtem rá. Ettől csak sápadtabb lett. Aztán végre valahára megszólalt:

-Utoljára láttok, csak meg akartam győződni róla, hogy biztonságban van.

-Szervusz, Draco! –Zach úgy köszönt neki, mint aki teljesen kibontakozott magából, elvakultan.- Régen találkoztunk! Annyira, hogy teljesen megváltoztál. Az aszott száddal már smacizni sem bírnál. Teljesen le vagy törve, szegény pici kis Draco!

Én teljesen kiakadtam ettől a szövegtől, de Malfoy is! Megsuhintotta a pálcáját, és Zach hasra esett előtte. Ez azért volt morbid, mert kivérzett a szája. Aztán már ő is kiakadt, felállt és csöndben várta, mi fog történni. Leültünk egy kanapéra, Draco pedig egy fotelba, és beszélt. Nagyon sok mindent mondott. Majd holnap leírom részletesen. Most már túl álmos vagyok!

23 óra 32 perc